Nagy vihart kavart az északír főügyész javaslata az Egyesült Királyságban és Írországban is egyaránt. John Larkin szerint a rendőrségnek le kellene állítania minden nyomozást, kihallgatást és vizsgálatot, amely az 1998-as nagypénteki (vagy más néven belfasti) egyezmény előtt elkövetett gyilkosságokra próbál fényt deríteni, függetlenül attól, hogy az elkövetők a félkatonai egységek vagy a rendőrség állománya közül kerültek-e ki.

Az 1998-as egyezmény tett pontot a Troubles néven emlegetett etnikai-vallási konfliktus végére, mely közel 40 évre háborús övezetté változtatta az Ulster néven ismert ír tartományt. Az elszakadás- és köztársaságpárti katolikusok, és a Egyesült Királysággal való egységet támogató "lojalista" protestánsok véres harcának több ezer áldozata volt. A feszültség a mai napig nem enyhült, rendszeresek az összetűzések a katolikus és protestáns negyedek lakói között.

Larkin javaslata azért is okozott felháborodást mindkét oldalon, mivel még számos feltáratlan gyilkossági ügyben folyik nyomozás. A nacionalista Szociáldemokrata és Munkáspárt szerint a főügyész nyilatkozata "rendkívül aggasztó". A köztársaságpárti Demokratikus Unionista Párt parlamenti képviselője, Jeffrey Donaldson egyoldalúnak nevezte a lépést, és kifejtette: pártja a végsőkig ellenezni fogja azt.

Advertisement

A ötlet azonban támogatókra is talált, Peter Hain államtitkár szerint a javaslatot a "józan ész" diktálta, és nem látja értelmét annak, hogy 1998 előtti esetekkel foglalkozzanak 15 évvel a belfasti egyezmény megkötése után.

A konfliktus eközben alig enyhül: tavaly szeptemberben több százan csaptak össze Észak-Belfastban, miután a köztársaságpártiak egy döntő többségében lojalista negyedben tartottak felvonulást, két hónappal később pedig a Real IRA emberei lőttek le fényes nappal egy rendőrtisztet. Legutóbb idén júliusban voltak összecsapások a fővárosban, a rendőrség akkor 62 embert tartóztatott le.