Franciaország hadtörténelmének egyik legvitatottabb figurája volt, a közhiedelemmel ellentétben jellegzetes szemfedője nem egy harci sérülés, hanem egy elcseszett szürkehályogműtét nyomait takarta. Végigharcolta a második világháborút, Indokínát és Algériát. A kínzással kapcsolatos botrány 2001-ben megjelent könyve, a The Battle of the Casbah: Terrorism and Counter-Terrorism in Algeria, 1955-1957 kapcsán pattant ki, amiben nem csak beismerte az algériai hadifoglyok kínvallatását, de meg is védte a módszereket, amiért 2002-ben vádat is emeltek ellene.

Chirac alatt megfosztották a Francia Köztársaság Becsületrendje kitüntetésétől és dandártábornoki rendfokozatától, kegyvesztett emberré vált, azonban sosem bánta meg tetteit, mondván a módszerek "törvényessé váltak, ha a helyzet megkívánta". Élete végéig állította, az akkori francia kormány nem csak tudott a kínzásokról, de támogatta-engedélyezte is. Egykori FLN (Algériai Nemzeti Felszabadító Front) tagok bár elismerték őszinteségét, kritizálták a megbánás teljes hiánya miatt.

1918-ban született Dél-Franciaországban, felnőttként csatlakozott a titkosszolgálathoz, ahol rövid úton a kémelhárítóknál találta magát. 1957-től Algériában állomásozott, ahol saját bevallása szerint is "halálosztagot" vezetett, amely éjszakai rajtaütéseket, kínzásokat, gyilkosságokat hajtott végre. A háború után az US Army különleges műveletiseit is oktatta Fort Braggben, tananyagába pedig a kínzási technikák is beletartoztak, amit az SF alakulatok szakértők szerint hasznosítottak is Vietnamban. 1973-tól katonai attasénak delegálja Brazíliába a kormánya.

Felelősségre vonni a háború utáni amnesztia miatt nem lehetett, bár emberi jogi szervezetek vadul kampányoltak perbe fogásáért. "Bűnöző lennék? Orgyilkos? Szörnyeteg? Nem. Csak egy katona vagyok, aki a dolgát végezte Franciaországért, mert az országnak szüksége volt rá." - mondta Aussaresses egyszer.