Tajvan előreláthatólag 2015-re tolta ki a sorkötelesség megszüntetésének céldátumát. Az egy Kína kisebbik felében már évek óta tervezik a lépést, azonban a 2013-ra tervezettnek csak az egyharmadát érte el az önkéntesek száma, ezért tolták el két évvel a változtatást. A teljesen önkéntes hadsereg bevezetése jelentős lépés lenne az ország és a Koumintang militarista és anti-demokratikus (enyhe kifejezéssel élve) múltjának ellensúlyozására.

A fiatalabb generációk már nem osztják szüleik és nagyszüleik Kína-képét, nem ellenséget, hanem jobb karrier- és üzleti lehetőséget látnak a szoros túloldalán. Nem látják értelmét a sorkötelességnek, mivel sem Kína gazdasági erejével, sem a Kínai Népi Felszabadító Hadsereggel nem tudnának elbánni ha a konvencionálisabb útra térne egy lehetséges konfliktus.

Advertisement

Azonban Kína két felének kapcsolata történelmi csúcsponton van, a 2012-es elnökválasztást megnyerő KMT már közel sem Kína-ellenes, sőt jelenleg talán ők vannak a leginkább újraegyesítés-közeli állásponton (azaz nincsenek ellene) a jelenlegi politikai palettán. A ROC exportjának kb. 30%-át, importjának kb. 16%-át folytatja nagytestvérével, illetve a hagyományosan amerikai érdekszférába tartozó ország belpolitikájára vonatkozóan annyira határozott javaslatokat szoktak megejteni Pekingből, hogy már-már azt gondolnánk, nem szuverén államról van szó.

A sorkötelesség-ellenes közhangulatnak azonban a 'Cross-strait relations' olvadozó állapotánál jóval hétköznapibb okai is vannak. 2013 nyarán egy 24 éves tajvani sorkatona, Hung Chung-chiu életét veszítette. A tizedes hőgutát kapott, miközben a rá kiszabott büntetést végezte. A bűne annyi volt, hogy kamerával rendelkező telefont vitt be a katonai létesítmény területére. A haláleset tiltakozásokat váltott ki és végül a védelmi miniszter lemondását eredményezte. Az ehhez hasonló lehetőségek mellett a sorkötelesség értelmetlensége, tanulmányaik és karrierjük megszakítása is frusztrálja a tajvani fiatalokat, akik minden lehetőséget megragadnak az egy éves szolgálat elkerülése érdekében – egyéb állampolgárságot szereznek, sosem tartózkodnak pár hónapnál többet a szigeten, folyamatosan felsőfokú tanulmányokat folytatnak stb.

A tajvani hadsereg mindössze egyharmada sorozott, de a professzionális katonák és tisztek sem túl lelkesek, sokan csak munkának tekintik az egészet és a nyugdíjukat várják. A vezérkar természetesen a legrosszabbra szeret készülni, azonban úgy tűnik a sorozás beárnyékolja az önkéntes haderő hangulatát is. Az ország még mindig jelentős összegeket költ védelemre, azaz nagyrészt amerikai harceszközök vásárlására. 2015-től magasabb fizetéseket, több nőt – jelenleg kb. 10% a nők aránya – és népszerűbb hadsereget tervez a Kínai Köztársaság.