A harckocsi-témában otthonosabban mozgók tudják, hogy az oroszok sosem titkolták, hogy a szárazföldi erők jelenlegi legmodernebb típusát, a T-90-est csak a szükség szülte és átmeneti megoldásnak szánják, egy új, ezúttal - az orosz gyakorlattal szakítva - egy a már nem a régebbi típusokból merítő típus el nem készül. A prototípust a sajtó T-95-ös néven emlegette, a gyártás pedig az Uralvagonzavod gyáraiban folyt volna.

A nyizsnyij-tagili Karcev-Venediktov Tervezőiroda által fejlesztett típus 2000-es bejelentésekor a hadvezetés terve az volt, hogy az akkoriban már javában gyártott T-90-esek még jó negyed évszázadig szolgáljanak a páncéloserők fő típusaként, a lassan elavuló T-80-asok és T-72-esek modernizációját pedig leállítják, 2010-től pedig már új generációs harckocsik válthatták volna az avuló állományt. A T-95-ös veszte végül az lett, hogy a fejlesztés lassú tempója miatt a program 2010-es állam finanszírozásának leállításakor már elavult volt. A fókusz újra a T-90-es modernizációja felé fordult.

A Fekete Sas-prototípus

A másik próbálkozás, a Csornyij Orjol sorsa is szomorú. Az Omszktranszmas a T-80-as bázisán kezdte fejleszteni a 90-es második felében, a nagyra növő költségek és az alapjául szolgáló típus kellemetlenül kiábrándító csecsenföldi teljesítménye miatt az állam innen is kihátrált. A pénzügyi támogatás megvonása csődbe vitte a nagy múltú vállalatot. A tervezői ágazatot a konkurens Uralvagonzavod, a gyártókapacitást pedig más vevő vette meg.

Advertisement

A 125 millis löveggel szerelt prototípus tornyának oroszoktól szokatlanul nagy méretét egyébként a nyugati mintára oda helyezett lőszertároló rekeszek indokolják. Sokáig úgy tűnt, marad a T-90-es és nem is igazán akarnak rá költeni, amit valószínűleg meg lehetett volna érvelni a városi és aszimmetrikus hadviselés előretörésével járó fegyvernemi jelentőségvesztéssel, de alapvetően a pénzhiány volt az elsődleges ok a késlekedésre.

A makacsul megmaradó igény végül az Uralvagonzavod Objekt 199 kódnevű fejlesztésére, hivatalos nevén az T-99 "Armata" univerzális harcjármű-platformra futott ki. Ez nem csak új harckocsit, de új nehéz gyalogsági harcjárművet, nehéz páncélozott szállító harcjárművet, önjáró tüzérségi eszközöket, páncélozott vontató-mentő járműveket, lángszórós, aknamentesítő, tűztámogató harcjárműveket is jelent - mindet közös műszaki alapon. Legújabb hírek szerint a tesztek a napokban kezdődtek, a tervezés-fejlesztés pedig már 2015-ben le is zárulhat, ami azt jelenti, hogy a sorozatgyártás akár már 2016-ban is elindulhat.

Az Armata elvileg számos mérnöki megoldást átemelt a gyár tulajdonában levő Csornyij Orjol és T-95-ös tervekből, illetve várhatóan távirányítású toronnyal és automata töltőberendezéssel fogják szerelni. A védelmi minisztérium reményei szerint a hadsereg 2020-ra 2300 darab, különböző verziójú Armatát kap majd, ami azért akárhogyan is nézzük, napi majdnem két legyártandó darabbal eléggé optimista számítás és persze az egész gondtalan fejlesztést és tesztelést feltételez.