Hadi(k) kávéház
Hadi(k) kávéház
This is a platform for User Generated Content. G/O Media assumes no liability for content posted by Kinja users to this platform.

Az amerikai nukleáris fegyverkezési program legnagyobb fiaskója

Illustration for article titled Az amerikai nukleáris fegyverkezési program legnagyobb fiaskója

Az Operation Castle egy hét, nagy energiájú robbantásból álló termonukleáris kísérletsorozat volt, amelyek nagy részét a csendes-óceáni Bikini-atoll közelében végezték el. A Bravo a legelső volt a sorban, az USA által valaha felrobbantott legnagyobb erejű nukleáris eszközként.

A Castle Bravoról készült videó a Trinity and Beyond c. dokumentumfilmből.

Ugyan nem ez volt az első hidrogénbombás kísérlet, azonban az ezt megelőző Ivy Mike kódnevű bomba még csak folyékony deutérium befecskendezésével volt képes elérni ezt a pusztító erőt. A Castle Bravo esetében debütált az ún. Teller-Ulam-elrendezés, amelyben folyékony deutérium helyett lítium-deuteridet használtak, így ez a szerkezet már száraz üzemanyagúnak számít.

Advertisement

Egy számolási hiba miatt azonban a cirka 5 megatonnás helyett a végeredmény a vrt hatóerő háromszorosa volt: a fizikusok úgy gondolták, hogy a gyors neutronok hatására csak a kisebb számban jelen levő lítium-6 izotópok alakulnak a kívánt robbanóerőt elősegítő tríciummá, azonban a nagyobb számban jelenlévő lítium-7 is hasonlóképp alakult át, így téve 15 megatonnás erejűvé a szerkezetet.

A robbanás 1954. március 1-én, helyi idő szerint 06:45-kor következett be. Szemtanúk beszámolója szerint másodperceken belül egy körülbelül 7 kilométer átmérőjű tűzgömb jelent meg, amit mint utólag kiderült, még a majdnem félezer kilométerre levő Kwajalein atollról is tisztán lehetett látni. A tűzgömbből egy percen belül egy 14 kilométer magas és 11 kilométeres átmérőjű gombafelhő alakult ki, tíz percen belül pedig elérte a 40 kilométeres (!!) magasságot és 100 kilométeres átmérőt, közel 110 m/s-os terjedési sebességgel.

Advertisement

A számolási hiba szörnyű következményekkel járt. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az Operation Castle tudományos vezetője, Dr. Alvin C. Graves az erős keleti (amely előző nap még észak felé fújt) szél ellenére is megadta a robbantási parancsot, amelynek oka természetesen a túlfeszített tempójú versenyfutás volt a szovjetekkel.

Illustration for article titled Az amerikai nukleáris fegyverkezési program legnagyobb fiaskója
Advertisement

A robbanás által érintett területek térképe a vizsgálóbizottság jelentéséből.

A szél a radioaktív anyagokat a lakott Rongerik és Rongelap-atollok felé fújta, melyek lakóit csak nehézkesen sikerült evakuálni, aminek következményeképpen számos Marsall-szigeteki állampolgár kapott sugárdózist, illetve a halvaszületések és a torzszülöttként világrajövők számra is szignifikánsan megugrott a körzetben. (A részletes elemzésekért lásd az amerikai kormányzat megbízására készített Project 4.1 c. esettanulmányt, aminek eredetije több helyen is elérhető a neten beszkennelve, ha valaki nagyon csúnya monokrómban szeretne 96 oldalon olvasni sugárbeteg bennszülöttekről. Például itt.).

Advertisement
Illustration for article titled Az amerikai nukleáris fegyverkezési program legnagyobb fiaskója

A Project 4.1 végső jelentésének 36. oldala, négy képpel, sugárdózist kapott marshall-szigeteki lakókról.

Advertisement
  • 3.1: Korai hiperpigmentált makulopapuláris nyaki léziók a 15. napon. (39-es eset, nő, 15 éves)
  • 3.2: Nyaki léziók a 40. napon. Nedves hámlás. A fehér szín kalaminkrém. (78-as eset, nő, 37 éves)
  • 3.3: Repigmentálódó felszínes nyaki léziók a 40. napon. A hiperpigmentált területek nem hámlottak le teljesen. (34-es eset, nő, 15 éves)
  • 3.4: Begyógyult nyaki léziók a 77. napon, sötét pigmentálódást mutatva a nyak hátsó részén (39-es eset, nő, 15 éves)
Advertisement

A kihullás közvetlenül érintette a Szerencsés Sárkány (Daigo Fukuryu Maru) nevű japán halászhajót, amelynek legénysége hatalmas adag sugárzást kapott, egyikük rövid időn belül meg is halt, hatalmas nemzetközi felháborodást kiváltva. A kísérletet figyelő tudósok nagy részét is elérte a sugárzás, aminek eredménye szintén számos daganatos megbetegedés, illetve haláleset volt. Érdekesség, hogy Nevil Shute ennek a balesetnek a hatására írta meg A parton c. klasszikusát, amelyből egy remek film is készült 1959-ben Ava Gardner és Gregory Peck főszereplésével. Ebben a történetben az északi féltekét nukleáris háború pusztítja el, s Ausztrália lakói pedig arra várnak, hogy a déli félteke is hasonló sorsra jusson.

Share This Story

Get our newsletter