Ne agg√≥djatok, negyedikes matek√≥ra helyett az Obama-adminisztr√°ci√≥ kelet-√°zsiai politik√°ja a t√©m√°nk. A Hillary Clinton k√ľl√ľgyminiszter nev√©vel f√©mjelzett Csendes-√≥ce√°ni fordulat (pacific pivot, ritk√°bban: pacific pitch) strat√©gia az USA √ļj kelet-√°zsiai-, illetve strat√©giai √©rtelemben ink√°bb K√≠na-politik√°ja, kb. 2011-tŇĎl. A l√©nyeg az, hogy az eddigi k√∂zel-keleti (pl.: Ir√°n, Afganiszt√°n) f√≥kusz helyett t√∂bb figyelmet √©s erŇĎforr√°st ford√≠tanak a kelet-√°zsiai t√©rs√©gre - azaz az ottani amerikai √©rdekek √©rv√©nyes√≠t√©s√©re.

Ennek az egyik alapk√∂ve a haditenger√©szet erŇĎinek √°tcsoportos√≠t√°sa. Az USA csendes-√≥ce√°ni flott√°ja a ‚Äúlegjobb cuccokat kapja‚ÄĚ - egyik fŇĎtisztje szerint. A leg√ļjabb technol√≥gi√°val √©s egyre t√∂bb haj√≥val felszerelt 7. flotta november v√©g√©n k√∂z√∂s gyakorlatot tartott a jap√°n haderŇĎvel - v√°laszul Peking az ADIZ √©s a Szenkaku-szigetek k√∂r√ľli fic√°nkol√°s√°ra; de viharos a tenger az √ļj k√≠nai hordoz√≥, a Liaoning √©s a d√©l-k√≠nai tenger k√∂r√ľl is. Hab√°r a haj√≥ nem veszi fel a versenyt az amerikai technol√≥gi√°val, a J-15 ‚ÄúFlying Shark‚ÄĚ-ok mellett Peking n√∂vekvŇĎ amb√≠ci√≥it is hordozza.

Advertisement

Hab√°r elemzŇĎk szerint a j√∂vŇĎ sokkal v√°ltozatosabb √©s aszimmetrikusabb biztons√°gi kih√≠v√°saival a hatalmas hagyom√°nyos rep√ľlŇĎg√©p-hordoz√≥kra √©p√ľlŇĎ flott√°k nem tudnak marad√©ktalanul megbirk√≥zni. FŇĎleg a tengeralatti hadsz√≠nt√©r (2011-ben Jap√°n is k√©nytelen volt 16 √ļj tengeralattj√°r√≥ hadrendbe √°ll√≠t√°s√°r√≥l d√∂nteni) fog megv√°ltozni, pl. egyre t√∂bb dr√≥n megjelen√©s√©vel. De errŇĎl m√°skor.

A tengeri kereskedelem √©s strat√©gia sz√≥ szerinti szŇĪk keresztmetszetei a fontosabb kik√∂tŇĎk √©s szorosok, mint pl. a Szingap√ļr- vagy a Hormuzi-szoros. ElŇĎbbi lez√°r√°sa K√≠na r√©sz√©rŇĎl lehetne egy l√©p√©s, hab√°r ez egyelŇĎre t√°vol √°ll a realit√°sokr√≥l - sz√≥val a kar√°csonyra rendelt ebayes cuccaitok biztons√°gban vannak. Az ut√≥bbi lez√°r√°s√°val viszont Ir√°n rendszeresen fenyegetŇĎz√∂tt, mielŇĎtt k√∂lcs√∂n√∂sen vir√°gkoszor√ļkat cser√©ltek √©s k√©z a k√©zben √©nekeltek a vel√ľk t√°rgyal√≥ nagyhatalmakkal. A nem √°llami szereplŇĎk r√©sz√©rŇĎl el√©g csak megeml√≠teni a szom√°liai kal√≥zokat ebben a t√©m√°ban.

Advertisement

Ha m√°r a szom√°liai kal√≥zokr√≥l van sz√≥, √©rdemes megeml√©kezni arr√≥l, hogy n√∂vekvŇĎ tengeri k√©pess√©geit K√≠na elŇĎsz√∂r azzal is mutatta ki, hogy 2008 v√©ge √≥ta egy h√°romhaj√≥s flott√°t (√©s k√ľl√∂nleges erŇĎket) √°llom√°soztat az √Ādeni-√∂b√∂lben. M√°r ez is jelezte Peking erŇĎprojekci√≥s k√©pess√©geinek kiterjeszt√©s√©t, azaz a k√≠nai flotta partv√©delmi jelleg√©tŇĎl val√≥ tov√°bbl√©p√©st, melyet sz√©pen mutat a Liaoning esete is. Egy amerikai tiszt szerint p√°r √©ve m√©g csoda volt, hogy a k√≠naiak a F√ľl√∂p-szigetek k√∂rny√©k√©n j√°rŇĎr√∂zhettek, ma m√°r rutinnak sz√°m√≠t.

A kor√°bban eml√≠tett amerikai 7. flotta az elsŇĎk k√∂z√∂tt volt, akik a F√ľl√∂p-szigetek seg√≠ts√©g√©re siettek a t√°jfun ut√°n, √≠zel√≠tŇĎt adva az amerikai soft powerbŇĎl a t√©rs√©gnek.
A j√∂vŇĎben teh√°t a hard (pl. erŇĎprojekci√≥) √©s a soft power (pl. humanit√°rius seg√≠ts√©g) jellegŇĪ beavatkoz√°sokra is k√©pesnek kell lenni√ľk a nagyhatalmak erŇĎinek. K√©rd√©ses, hogy mennyire ide√°lis eszk√∂z az ut√≥bbira egy m√©regdr√°ga √©s hatalmas flotta, azonban tagadhatatlanul alkalmas az elŇĎbbire, fŇĎleg ahhoz a strat√©giai erŇĎfitogtat√°shoz, amit Peking √©s Washington folytat. Ennek, illetve az USA √ļj fordulat√°nak k√∂vetkezm√©nyei √©s implik√°ci√≥i vitatottak: egyes v√©lem√©nyek szerint pont erre van sz√ľks√©g, hogy K√≠na komolyan vegye ŇĎket √©s gazdas√°gi kooper√°ci√≥ra t√∂rekedjen, m√°sok szerint a l√©p√©s csak t√ľzeli Peking f√©lelmeit √©s fokozza a fesz√ľlts√©get a k√©t nagyhatalom (√©s sz√∂vets√©geseik) k√∂z√∂tt.

Advertisement

Mint l√°thatjuk, nem egyszerŇĪ meghat√°rozni k√©t nagyhatalom erŇĎegyens√ļly√°t, nem v√©letlen√ľl folyamatos vitat√©ma az USA elsŇĎs√©ge √©s K√≠na val√≥di ereje. Hamarosan bŇĎvebben √©rintj√ľk ezt a t√©m√°t - mi is a hard/soft power jelent√©se, milyen eszk√∂z√∂ket jelentenek, mire k√©pesek ezek t√ľkr√©ben a kelet-√°zsiai t√©rs√©g kisebb-nagyobb tigrisei √©s s√≥lymai.